Vassurányról / Falutörténet

Falutörténet

Területe már a római korban lakott volt, határában római sírokat találtak. A Perec-major területén egykor kisebb erősség állott. A mai települést 1284-ben terra Suran néven említik először. 1366-ban Swran alakban szerepel. Köznemesi birtok, részben a Herman nemzetségé volt. Határában római sírokat találtak, a sírkövek a templom falába építve láthatók. Legjelentősebb látnivalója az eredetileg Sigray-, majd Schilson-kastély. A kastély a XVIII. század elején épült, szép park övezi. Templomának titulusa: Nagyboldogasszony. Közelében Nepomuki Szent János szobor és Pestis-szobor látható. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt.

Az I. világháborúban 99-en vettek részt, közülük 18-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41. között részlegesen sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 17 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni.

A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben, a söptei közös tanácshoz tartozott, jelenleg is a Söptei Közös Önkormányzati Hivatal végzi az falu igazgatási ügyeit. 




« Vissza az előző oldalra!

 

Önkormányzat Vassurány

9741 Vassurány,
Táncsics köz 7.
Telefon: 0694510045
Önkormányzat Vassurány - Magyar