Tóth István

Ezüstkoszorús-, egy gyémántos vitorlázórepülő-oktató, a szombathelyi repülőtér parancsnoka, a XII. AFIT igazgatója, repülőgépgyár alapító, Paul Tissandier diplomás.(1934.10.23. Vassurány - 2004.02.28. Szombathely.)

1934.10.23-án született Vassurányban. Az általános iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte meg, melyet aztán, Szombathelyen fejezett be. 1952-ben a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Sikerrel felvételizett a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol gépész, üzemmérnök szakon végzett. Első munkahelye a Vas Megyei Gázmű Vállalat volt. Ezt követte: a Vas Megyei Pártbizottság, majd a XII. AFIT igazgatói posztja.

1959 nyarán, Szombathely légterében, az időtartam-repülésben, elsőként Tóth István repült öt órás időtartamot.

1978-ban, Tóth István lett, a szombathelyi Leonov Repülőklub titkára és a szombathelyi repülőtér parancsnoka. A vitorlázógépek gyártását hazánkban beszüntették, ezért az 1970-es évek végére a gépállomány jelentős része felújításra szorult. 1979 májusában, Tóth István, a XII. AFIT igazgatójaként, elvállalta és megteremtette a kifutóban lévő Góbék nagyjavításának a feltételeit. Ennek a munkának köszönhetően a Góbék, még újabb 500 órát repülhettek. Az első, Szombathelyen felújított Góbé, a szolnokiak HA-5400-asa, Csonka Ferenc berepülőpilótával, 1979.08.17-én szállt fel ismét a levegőbe. Ezt követően két év alatt, a Magyarországon fellelhető 84 Góbé R-26 S vitorlázógép mindegyike, megfordult a szombathelyi csarnokban. Tóth Istvánt, a Magyar Repülő Szövetség elődje - akkor még MHSZ - 1980-ban felterjesztette az FAI-hoz (Nemzetközi Repülő Szövetséghez) „Paul Tissandier” diplomára. A FAI ezt elfogadta és országos ünnepség keretében, átadta Tóth Istvánnak, az egyik legnagyobb repülős kitüntetést. Tóth István a magyarok közül 45.-ként részesült ebben a megtiszteltetésben.

A XII. AFIT, a nagyjavítással párhuzamosan, a megszerzett szakmai tapasztalatok birtokában, felkészült a Góbék gyártására. 1982-ben, Id. Rubik Ernő (a Góbé tervezője) és Fazekas József (akkori MALÉV igazgató) segítségével, a Szombathelyi Repülőklub több aktív tagja, élükön Tóth Istvánnal, a tervek engedélyeztetése után: Szombathelyen, a repülőtéren beindította a Góbé típusú oktató-vitorlázó repülőgépek újragyártását. 1982-ben megszületett: a szombathelyi, Auto-Aero Repülőgépgyár. A szombathelyi üzemben, a Góbé R-26 S típust átalakították. Olyan szerkezeti módosításokat hajtottak végre, hogy a vitorlázógép megfeleljen az amerikai és az európai légügyi előírásoknak. Modernizálták a Góbé: szárnyvég-rugóját, farokkerekét, és teljes kárpitozást kapott a kabin. Így lett az R-26 S Góbéból, R-26 SU. A szombathelyi Góbék: az R-26 SU típusjelet, és a HA-5500-as sorozatszámot kapták. 1982 végére elkészült az első szombathelyi Góbé, a HA-5500-as, melyet a Szombathelyi Repülőklub kapott meg és használ, azóta is. Az Auto-Aero Repülőgépgyár saját tervező csapata, export üzletkötő csapata, alumínium megmunkálók és kárpitosok dolgoztak nap, mint nap azon, hogy a Góbé sikeres legyen, és népszerűsítse a magyar repülőgépgyártást. Az R-26 SU Góbéból 78 készült Szombathelyen. 61-et a magyarországi repülőklubok kaptak meg, nagy részüket még ma is használják. 17 repülőgépet exportáltak. 15 vitorlázógép Kubába, 1 repülő Ausztriába, 1 gép Nagy-Britanniába került. Ezzel a Góbék a csúcsra értek. Megvalósult az, ami nem sikerült id. Rubik Ernőnek az 1970-es években: külföldi légtereket uraltak a Góbék.

Az 1980-as évek végén a szombathelyi Auto-Aero Repülőgépgyárban kezdetben bérmunkában, majd később saját gyártásban is készítették az SF-34 b típusú német, a Scheibe Flugzeug Bau gyár által tervezett és épített kompozit műanyag, kétszemélyes vitorlázó gépet. Az SF-34 b korának legmodernebb vitorlázógépe volt. Az Auto-Aero Repülőgépgyár, legnagyobb sikerének küszöbén 1990-ben elbukott. Ebben közrejátszott az a sajnálatos tény, hogy Tóth István megbetegedett, rokkanttá vált. A szombathelyi repülőgépgyárat pedig, 1990-ben felszámolták. Tóth István nyugdíjasként, szívműtétjei után is, visszaszerezte a repülő-orvosi minősítését. Továbbra is minden napját a repülőtéren töltötte. Oktatott, repülőt vontatott, önzetlenül segített a fiataloknak mindenben. Tóth István 2004.02.28-án a havat eltakarította a repülőtér bekötő útjáról és délután hazatért, pihenni. Ekkor azonban szíve „feladta a szolgálatot”. Tragikus hirtelenséggel, életét vesztette. Tóth István, 2004.02.28-án, életének 70. évében, végleg: „felszállt az utolsó nagy repülésre” szívében az örökké igaz mondattal: "A REPÜLÉS SZERELMÜNK, ÉLETÜNK, EMLÉKÜNK" !




« Vissza az előző oldalra!

 

Önkormányzat Vassurány

9741 Vassurány,
Táncsics köz 7.
Telefon: 0694510045
Önkormányzat Vassurány - Magyar